Zirci Ciszterci Arborétum, út
A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület. Minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt. 1809-ben telepítették a közel 400 méter hosszú híres hársfasort, mely a legenda szerint a Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa. A főbejáratnál lévő halastavat
Zirci Ciszterci Arborétum, halastó
1720 körül létesítették, a szerzetesi fegyelemben gyakran előírt böjt miatt a monostor körül sok halastavat hoztak létre. A parkot a Cuha-patak szeli át, neve szláv eredetű: szeszélyes, száraz, kevés vizű, mely jellegére is utal, nyáron gyakran kiszárad, csapadékos időben pedig igen bővizű. A patakot átszelő két barokk stílusú kőhíd 1759-ben épült. 1855-ben a Cuhának – mely addig a halastavon folyt keresztül – új medret ástak, erre az időszakra tehető a vízesés és a filagória létesítése is. Nagyobb összefüggő területen a Bakonyra jellemző őshonos fákat, cserjéket találunk, de vannak egzótákkal, azaz idegen földrészről származó fajokkal betelepített részek is. Arborétumi látogatásunkat színesíti az énekesmadarak gazdag világa és az ősi fákon ugrándozó mókusok
Zirci Ciszterci Arborétum, kőhíd
derűs látványa.
További infó: zirciarboretum.hu
