Gaja-patak
A Gaja-szurdokvölgyben kialakított tájcentrumban rövidebb, hosszabb erdei séta alkalmával megismerhetik a táj geológiai, régészeti értékeit, egy sajátos erdei életközösséget, növénytársulásaival, állatvilágával.
A Gaja parti turistaösvény elvezet az Ádám-Éva fához, az Alba Regia Forráshoz, a Vaskereszthez, a Károly-kilátóhoz és Sobri Jóska barlangjához is.
A helynév vadaskertként 1937 óta közismert.
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb és legtisztább vízfolyása. A Bakony ezen része, tekintettel karsztos mészkőfelszínére, vízben szegény, a Gaja-patak azonban már akkor itt folyt, amikor még nem mészkő volt a felszínen. A dolomitból álló kőzettömeg folyamatosan emelkedik, miközben törések keletkeznek benne, így alakult ki a ma is látható, 4 km hosszú, meredek falú szurdokvölgy. A Gaja-patak Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Bakonynál délre fordul.
Gaja-patak
Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót, majd dél felé folytatja az útját, a Móri-vízzel, a Sárvízzel és a Séddel egyesülve egészen a Dunáig. A medre agyagos, vize barnássárgás színű.
A szurdokvölgyben erősen párás a levegő, amely a buján tenyésző növényzet létrejöttét segíti. Egy-egy kanyarulatban kedvező napsütési helyzet alakul ki, ami szinte őserdei klímát teremt. A völgyből felfelé haladva védelmi rendeltetésű égerligetek, szurdokerdők, karsztbokor erdők között sziklagyep és lejtősztyepp található, melyeket a platókon a gazdasági rendeltetésű mészkedvelő és cseres-tölgyesek követnek. A területen komoly vadgazdálkodás is folyik, a vadaskertet még 1888-ban gróf Károlyi Gyula létesítette, 1977-ben a Mezőföldi Vadgazdaság felújította, ma a Vadex Zrt. kezeli. A nagyvadak – szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók és a Magyarországon kizárólag Fehérvárcsurgón élő szikaszarvasok – mellől nem hiányoznak az apróvadak sem, de a madárvilág is jelentős. A szurdok csendjében csodálatosan
Gaja-Völgy, centrum
visszhangzik a kakukk kiáltása.
A terület földrajzi fekvésénél fogva alkalmasnak bizonyult arra, hogy az embert az írott történelem előtti korban letelepedésre késztesse. A Gaja-völgy Krisztus előtt közel
Gaja-Völgy, kilátópont
hatezer évvel ezelőtti neolitikum korából származó telepei jelzik a legkorábban megtelepültek nyomait. A krónikák híradásainak ismeretében a honfoglalás korában Árpád vezér törzsének szállásvidéke, táborhelye, majd a környék vadban gazdag erdeje és gyógyvize miatt a nemességre emelt királyi vadászok lakhelye volt. Az írások szerint Szent István királyunk is szívesen vadászott a környék erdeiben, ahová csónakkal érkezett Fehérvárról.
A terület birtokosai folyton cserélődtek, a terület a Csákok, a Rozgonyi család, a Szapolyai család, I. Ferdinánd, a Nádasdyak, majd Hochburg János birtoka is volt, míg 1834-ben elzálogosítás, majd vásárlás útján a Károlyiak kezébe került.
