Bodajki kálvária
A bodajki kálvária keresztjeit 1736-ban, Szent Antal napján állították fel, Páter Wilibald pesti kőfaragókkal készíttette. Gróf Berényi György támogatásával valósult meg a kálvária, és a kápolna megépítése. A gróf még kölcsönt is vett fel azért, hogy az építés megvalósulhasson. A keresztek mellett látható Szűz Mária és Szent János szobrokat Székesfehérvár ajándékozta a településnek. A szobrokat Várpalotán készítették. A Szent János szobor talapzatán olvasható S.P.Q.A betűk jelentése: Senatus populusque Albensis (Székesfehérvár tanácsa és népe).
A kereszteket körülvevő 13 méter átmérőjű kőkerítésen 13 angyalszobor állt, melyeket 1736. július 30-án helyeztek el.
Bodajki kálvária
A kálváriát 1736. november 26-án szentelte fel Bíró Márton veszprémi püspöki helynök.
A kálvária felszentelésére 1749 júniusában került sor, majd 1848-ban felújították. 1926-ban ismét megújították a kálváriát, Puli György esperes plébánosnak köszönhetően. 1926. szeptember 8-án szentelte fel a megújult kálváriát, stációkat dr. Prohászka Ottokár megyéspüspök. A II. világháborúban megsérültek a szobrok, és az angyalszobrok közül mindössze
Bodajki kálvária
kettő maradt meg, melyeket a kőkerítés bejáratánál helyeztek el. 1965 és 1970 között Soha Márton kőműves tatarozta a kápolnát és a kőkerítést. A szoborcsoport megújítása 2002-ben készült el, Bodor István és Káldi Richárd restaurátorok végezték a munkálatokat. Dr. Takács Nándor megyéspüspök szentelte fel 2002. szeptemberében a megújult kálváriát.
Bodajki kálvária
